3 módon írom le a templombúcsút. Válaszd ki, melyikkel tudsz azonosulni!
1. tudósítás: a tárgyilagos
2010. október 3-án ünnepelte az XY Görög Katolikus Egyházközség templomának búcsúünnepét (Mária oltalma). N. püspök vezette a Liturgiát, K.T. és L. atyák koncelebráltak. Z.J. és B. G. tanulmányvégzett papnövendékek, Sz.M. és V.Z. papnövendékek, valamint S.M, J.D, K.G, K.L, K.T ministránsok segédkeztek a szertartáson.
Az ünnepi szónok K.T. helynök atya volt. A körmenetre K.M. és V.Gy. nyugalmazott atyák is beálltak.
A Szent Liturgián 18 fővel részt vett a R.T. görög katolikus cserkészcsapat is. Az ünneplés a pincében agapéval zárult.
2. tudósítás: a görög szertartású római katolikus
2010. október 3-án volt templomunk búcsúünnepe. A mise tömjénezéssel kezdődött, ami alatt harmóniummal kísérve elénekelhettük a Mária gyermekei kezdetű gyönyörű népéneket. A szentmisét Sz. püspök vezette, L. és T. atya szolgált mellette. A szertartás fényét emelte, hogy az atyák fiai és keresztfiai ministráltak (B. már nem, de nem is elvárható egy ilyen nagy fiútól).
Örömmel láttam, hogy ragaszkodunk hagyományainkhoz, nem fenyeget bennünket az ortodox veszély. Gondosan ügyeltünk, hogy csak a szükséges minimum meghajlásokat végezzük, nem vetettünk nyakra-főre keresztet. Végülis nem cirkusz ez, hogy bukfencezzünk a szentélyben!
Sikeresen ellenálltunk annak az ortodoxizáló törekvésnek, amely szerint pl. a Háromszorszentet "négyszerszentté" tesszük. Nem és nem! Csak egy fölösleges keresztvetéssel lenne több, és megzavarná a népet!
A tropár és a konták először megrémített minket, de aztán megnyugodtunk, hiszen a kántor sem énekelte, csak harmóniumozta őket, hiszen nem tudta a szöveget. Így mi is nyugodtan morzsolhattuk tovább a rózsafűzért.
A prédikáció gyönyörű volt. 30 percig tartott, és a Dogmatika kézikönyve c. tankönyv Krisztológiai és Mariológiai fejezeteinek rövid összefoglalását hallhattuk. Sok új szót és kifejezést tanulhattunk, aminek jelentését majd megkérdezzük valakitől.
A körmenetnél először megijedtünk, mert Fülöp püspök is szokott ilyet tenni, de aztán megnyugodhattunk. Gyönyörű népénekeink segítettek, hogy lelkünkben átéljük: Jézus szíve és Mária szíve mindig velünk van.
3. tudósítás: az ortodox köcsög
2010. október 3-án volt templomunk búcsúünnepe. A proszkomídia kb. 2 percig tartott (mivel J. gondosan előkészítette). Sz. püspök végezte a Liturgiát, de áldozópapként mozgott és viselkedett, gyakorlatilag csak a ruházatán látszott, hogy püspök.
A tömjénezés alatt nem tropár, Mennyei Király, magasztalás, doxológia, hanem egy elhangolódott harmóniummal kísért húzott-nyúzott népének volt. Tömjénezésnél a püspököt simán kihagyta az atya (minek is), meg az ikonok felét is.
A tropároknál már teljesen komédiába fulladt az ünnep. Ugyanis a kántor sem tudta a szöveget. A dallamot sajnos azt hitte, hogy igen :(. Tehát a harmónium szólt, valamit énekeltünk, kb. 10-en. A nép többi része hallgatott.
A Háromszorszentnél sem volt (szokás szerint) dicsőség/most és..., pedig templombúcsúkor szokott. De mi most ellenállunk!
A prédikáció nagyon hosszú volt, és tömény teológia. Voltak benne kifejezetten jó gondolatok, de nem találkoztam olyannal, aki akár csak egyre is emlékezne belőlük. Ugyanis 30 percben a 3 jó gondolat nagyon könnyen elsikkad. Főleg, ha valaki nem végzett teológiai előtanulmányokat. És azért ők vannak többségben.
A körmenetnél a hangsúly azon volt, hogy M. szépen mozogjon a kereszttel, és mindenki lássa: nálunk cserkészek is vannak. Az evangéliumra senki sem figyelt, de nem is nagyon lehetett.
Összességében: iszonyatosan nyújtott ének, számtalan szörnyű népének, és mindezek ellenére egy összecsapott Szent Liturgia. De az ott szolgáló kispapoknak remélem, tanulságul szolgál: ÍGY NEM SZABAD!
