Csak azért is!

Ez a blog a mezeinewsee.blog.hu folytatása. Kevésbé lesz szalonképes, keményebben fogalmazom meg benne a véleményemet, kritikámat. Számítok Rátok, hogy ha túlzásokba esem, akkor figyelmeztettek a keresztény mértékletességre! Mindenkit kérek, a kommentekben se szerepeljenek nevek (csak dicsérő hangnemben)! A kezdőbetű tökéletesen alkalmas az azonosításra, azt használjuk.

Friss topikok

  • odamondogato: Tamás = tömős (2015.05.16. 11:06) Boldogok, akik nem látnak, és mégis hisznek!
  • Xinaf: @mezeinewsee: - Nős püspök is volt. A diakónuságot sokan a papság előszobájaként élik meg. Gondol... (2015.04.14. 20:52) Női papság?
  • mezeinewsee: @Kitalátor (másként) gondolkodó: lehet, hogy régen hallottam, és benne volt a tudatalattimban :). (2014.09.02. 19:23) Az Egyház, mint hajó
  • ireftoht: Alapvetően elhibázott az életmódod és az életszemlélted! A nagyvárosi lét minden jellegzetes víru... (2014.07.11. 10:57) Rövid összefoglaló
  • huKKK: @mezeinewsee: Jól mondod. Szerintem is tudja. Parancsolatként mondta. Arra, gondolok, hogy a jel... (2014.03.28. 15:29) A keresztény műmosoly

Gyermekáldoztatás-kiegészítve

2011.06.12. 14:12 mezeinewsee

Lehet-e, szabad-e csecsemőket, kisgyermekeket áldoztatni? Döntse el mindenki maga. A Sztihi által ajánlott kép szerintem megadja a választ.

A honlapunkon a Lelkiatyát is megkérdezték erről. A kérdést és a választ is idemásolom.

Az USA-ban a (Görög)keleti-katolikus egyház, nem gyakorolja az első áldozást. A gyerekek áldoznak nagyon fiatalon. Itt a görögkatolikusoknál úgy néz ki a fiatal (4-5 éves) fiatalokat nem áldoztatják. A magyar görögkatolikus egyház kissé romaibb :-) mint a világ más részén? Melyik az elterjedtebb szokás?

Általában sok helyütt a görögkatolikusok átvették a nyugati egyház gyakorlatát, hogy 8-10 éves korban szép ünnepélyességgel megtartják az elsőáldozást. A keleti egyház gyakorlata évszázadok óta az, hogy az un. bevezető szentségeket egyszerre szolgáltatják ki. Ezek a keresztelés, bérmálás és a szentáldozás. Minthogy lassan 2 évtizede buzdít és kér bennünket a római egyházvezetés, hogy a lehetőségekhez mérten minél inkább térjünk vissza az eredeti hagyományokhoz, megtisztítva az időközben rárakódott, de a keleti lelkiségtől eltérő szokásoktól. Ezek közé tartozik a gyermekkorban tartott külön elsőáldozás. Azok a keleti rítusú katolikus egyházak, amelyek jobban, hajlékonyabban követik ezt a római iránymutatást, már régebben bevezették a csecsemők megáldoztatását nyomban a keresztelés és bármálás után.
Ma már hazánkban is lassan terjed ez a teológiai szempontból mindenképp megfelelőbb gyakorlat. Természetesen ott még nem tartunk, hogy miként érinti ez az ünnepélyes elsőáldozást, amelynek viszont kétségtelen, sok lélektani haszna is van.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://anticenzor.blog.hu/api/trackback/id/tr452977545

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Morviniuszka 2011.06.14. 20:39:33

Én személy szerint támogatom a gyermek áldoztatást.

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2011.06.28. 11:57:51

Az első gyónást - pontosabban az első feloldozást - ugyanúgy meg lehetne tisztelni ünnepélyes külsőségekkel, mint jelenleg az első áldozást. Elég lenne teret engedni néhány hiperaktív hitoktatónak, kreatív papnénak, mindenre elszánt anyukának és pár év alatt - az elsőáldozási külsőségekből sokat merítve - új népszokások, kötelezően elhangzó versikék és felvirágozások jellemezhetnének ezt a pedagógiailag valóban jelentős életfordulót is. Keresztségi fogadalom megújítása, az újonnan megkereszteltek és megtisztultak fehér köntöse stb.

A rokonság is kitehetne ugyanúgy magáért, és a gyereknek is szüksége van arra, hogy néha őt is ünnepeljék. (Legalább annyira, mint az, hogy ne egész évben, minden nap az ő ünnepléséről szóljon.) A szülőkben sem árt tudatosítani, hogy nagyjából ez az életkor az, ameddig közvetlen nevelői hatásuk meghatározó, azután már a kortárs-csoportok hatása erősebb, tehát attól a kortól elsősorban a gyermek számára valóban hasznos közösségbe irányítás a leghatékonyabb nevelés.