Csak azért is!

Ez a blog a mezeinewsee.blog.hu folytatása. Kevésbé lesz szalonképes, keményebben fogalmazom meg benne a véleményemet, kritikámat. Számítok Rátok, hogy ha túlzásokba esem, akkor figyelmeztettek a keresztény mértékletességre! Mindenkit kérek, a kommentekben se szerepeljenek nevek (csak dicsérő hangnemben)! A kezdőbetű tökéletesen alkalmas az azonosításra, azt használjuk.

Friss topikok

  • odamondogato: Tamás = tömős (2015.05.16. 11:06) Boldogok, akik nem látnak, és mégis hisznek!
  • Xinaf: @mezeinewsee: - Nős püspök is volt. A diakónuságot sokan a papság előszobájaként élik meg. Gondol... (2015.04.14. 20:52) Női papság?
  • mezeinewsee: @Kitalátor (másként) gondolkodó: lehet, hogy régen hallottam, és benne volt a tudatalattimban :). (2014.09.02. 19:23) Az Egyház, mint hajó
  • ireftoht: Alapvetően elhibázott az életmódod és az életszemlélted! A nagyvárosi lét minden jellegzetes víru... (2014.07.11. 10:57) Rövid összefoglaló
  • huKKK: @mezeinewsee: Jól mondod. Szerintem is tudja. Parancsolatként mondta. Arra, gondolok, hogy a jel... (2014.03.28. 15:29) A keresztény műmosoly

19 év

2012.05.31. 12:15 mezeinewsee

kereszt.jpegMájus 30. a keresztelési évfordulóm. Érdekes visszatekinteni keresztény életemre. Nagyon sok dolog változott, de sok változatlan maradt.

Talán a legnagyobb változás: 19 éve, kamaszként teljesen megbíztam az emberekben. Na nem mindben, nem voltam naív (annyira)! De feltétel nélkül megbíztam a barátaimban (és még nem tudtam, pontosan mit jelent ez a szó) és a papjaimban. Ma már ("hála" a tavalyi tékozló fiú-vasárnapnak) nem tudok bízni. Gyakorlatilag csak a családom (a közvetlen(!!!) családom), és 2-3 barátom az, akinek a kezébe bármikor letenném az életemet, az üdvösségemet. És papjaink (sajnos) már nincsenek köztük.

Szintén változott a hitem formája. A lényeg változatlan maradt, a forma azonban mindig alakult. 

Keresztény gyermekkoromban minden jó volt, amit az Egyházban láttam. Az emberek csodálatosak és szeretetteljesek, az atyák megértők, akik mindig Isten kegyelmét közvetítik.

Amikor rájöttem, hogy ez nem mindig van így, elkövetkezett a keresztény kamaszkor: a kétség és lázadás kora. Lázadtam a hagyományos formák ellen, erre jó lehetőséget adott a karizmatikus megújulás. Teológiai tanulmányaim a kétségeket csak növelték. Beleláttam az Egyház "nem publikus" titkaiba, az emberi gyarlóságok olyan mélységeit láttam meg, amit nem hittem, hogy lehetséges. Keresésem és lázadásom közben megismerkedtem a keleti misztikával, és létrehoztam a keleti lelkiség és a karizmatikus megújulás egy érdekes keverékét. Jó volt ez, a korszak egyetlen igazi problémája a kamaszok mindent tudásából adódott: én tudom a tutit, mindenki más hülye. Ezen a gőgön egy bölcs lelkiatya segített át, akinek a segítségével megismerkedtem a szertartásokban rejlő mélységgel.

Keresztény felnőttkoromat ez, a szertartások, a hagyományok tisztelete jellemzi. Persze, ezt is tudtam rosszul csinálni. Ifjú pap barátomtól olyan mélységét láttam a liturgikának, amiről eddig csak olvastam. És ahelyett, hogy örültem volna a kivételes karizmának, mindenki mástól elvártam volna ugyanezt. Persze, legtöbben nem tudták teljesíteni (a karizma nem kikényszeríthető), ekkor magamban kiégettséggel, "lazázással" vádoltam őket. Visszatért az elit-tudat, a gőg. Egy nem katolikus barátom őszinte, sodró erejű, mély hite és feltétel nélküli szeretete döbbentett rá arra: a szertartások, hagyományok csak mankók az Isten felé vezető úton. Szükségesek és megkönnyítik az utat, de a legfontosabb valóban a tettekben megnyilvánuló szeretet. 

Az Isten felé való úton egyedül járunk. Velünk van az Egyház, szentjeink, angyalaink, barátaink. De mindezek ellenére egyedül vagyunk. Minden érzés és élmény, misztikus megtapasztalás csak máz. Hitünk nem függhet körülményektől, szertartásoktól, papoktól, lelkiségektől. De Isten elénk jön, ha elvállaljuk érte ezt a magányt. 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://anticenzor.blog.hu/api/trackback/id/tr794556831

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Xinaf · http://publikal.blog.hu/ 2012.05.31. 22:01:51

Még 2 év, és a hited az USA-ban is nagykorúvá válik :)

Komolyra fordítva: 19 év azért nagy idő, hisz mennyi keresztény ismerősünk van, aki még el sem érte ezt a kort...
süti beállítások módosítása