Húsvét. Piros tojás, nyuszi, sonka, locsolkodás. Munkaszünet, lehet aludni. Templom, pászkaszentelés. Utazás a szülőkhöz.
Mi, keresztények képesek vagyunk ezekre nagyképűen, felülről nézni: a lényeget csak mi értjük! Krisztus feltámadt!
Nos, ez így is van valahol. Krisztus feltámadt, ez a húsvét lényege. De vajon valóban feltámadt? Bennem is feltámadt?
Egy dolog biztos: üres a sír. Nincs benne Krisztus. De vajon hova lett?
1. Nem is halt meg igazán, hiszen nem is volt ember. Ő, az Isten nem halhatott meg! Ő nem tud elbukni! Egyszerűen megvárta, hogy sírba tegyék, utána elment haza, a Mennybe.
Mennyiszer így gondoljuk! Isten nem tud szenvedni. Bennem sem, tehát a keresztény ember sem szenved, ámen, alleluja! Arcomon az erőltetett mosoly, csak azért is megbocsátok, csak azért is szeretek... aztán jön a gyomorfekély a visszafojtott indulattól, esetleg kitör, és pszichopata gyilkos leszek...
2. Meghalt, eltemették, és aztán a tanítványok ellopták a testet. Hiszen ember volt, nagy-nagy tanító, de ember. Elmondta a tanítását, sokat tanulhatunk belőle. Kész, vége.
Igen, ezt is érezzük néha a magunkénak. Jézus jó dolgokat mondott, de rám azért nem úgy vonatkoznak... végülis nem az első században élünk! Aztán egyre több és több dolog lesz (főleg a kellemetlenebbek), amik rám nem vonatkoznak. És nem értem, miért nem vagyok boldog.
3. Feltámadt. Meghalt, hiszen ember volt, de feltámadt, hiszen Isten.
Akkor viszont nem kell erőlködnöm... tudja, milyen, amikor elbukom, hiszen ő is elbukott. Nem kell erőltetnek a mosolyt, a szeretetet, a kereszténységet. Megért engem. Hiszen ember.
Viszont a tanítás nem tud elavulni, hiszen isteni... nincs olyan, ami időhöz kötött, ami rám nem vonatkozik. Nincs olyan, ami elavul szépen idővel.
Ha Jézus feltámadt, akkor felesleges és nevetséges minden görcs, hogy jó keresztények legyünk. Ha Jézus feltámadt, akkor szánalmas minden magyarázkodás, miért nem követjük Őt. Ha Jézus feltámadt, az sokkal több annál, mintha csak üres lenne a sír!
Álljunk meg a sír mellett. Nézzünk be. És most válaszoljunk őszintén: hol van Jézus? Ha csak "hazament", ha "ellopták", akkor minden OK. Élhetünk tovább, álkeresztény bájvigyorgásban vagy laza hedonizmusban. De ha feltámadt... akkor menni kell, és követni őt! És akkor mától egész más a világ.
