Csak azért is!

Ez a blog a mezeinewsee.blog.hu folytatása. Kevésbé lesz szalonképes, keményebben fogalmazom meg benne a véleményemet, kritikámat. Számítok Rátok, hogy ha túlzásokba esem, akkor figyelmeztettek a keresztény mértékletességre! Mindenkit kérek, a kommentekben se szerepeljenek nevek (csak dicsérő hangnemben)! A kezdőbetű tökéletesen alkalmas az azonosításra, azt használjuk.

Friss topikok

  • odamondogato: Tamás = tömős (2015.05.16. 11:06) Boldogok, akik nem látnak, és mégis hisznek!
  • Xinaf: @mezeinewsee: - Nős püspök is volt. A diakónuságot sokan a papság előszobájaként élik meg. Gondol... (2015.04.14. 20:52) Női papság?
  • mezeinewsee: @Kitalátor (másként) gondolkodó: lehet, hogy régen hallottam, és benne volt a tudatalattimban :). (2014.09.02. 19:23) Az Egyház, mint hajó
  • ireftoht: Alapvetően elhibázott az életmódod és az életszemlélted! A nagyvárosi lét minden jellegzetes víru... (2014.07.11. 10:57) Rövid összefoglaló
  • huKKK: @mezeinewsee: Jól mondod. Szerintem is tudja. Parancsolatként mondta. Arra, gondolok, hogy a jel... (2014.03.28. 15:29) A keresztény műmosoly

Az Egyház, mint hajó

2014.08.12. 17:26 mezeinewsee

hajó.jpgSzinte közhelyszerű hasonlat: az Egyház olyan, mint egy hajó. Úszik át az élet vizén, Jézus a kapitány, a cél a Menny. A hajóra a keresztséggel kerülünk fel.

Aranyos és szemléletes kép, én is gyakran alkalmaztam hittanon. De a vasárnapi evangélium kapcsán (Jézus a vízen jár) egy kicsit jobban elgondolkodtam rajta.

Felkerültünk a hajóra. Van, akit felpakoltak kicsi korában, van, aki tudatosan lépett fel. Így vagy úgy: egyikünk sem tudta, mit vállal. Tudtuk, ki a kapitány, és tudtuk, mi a cél. Ennyi.

A nehézségek út közben jönnek. Először is: ott vagyunk összezárva egy csomó másik emberrel. Semmi közös nincs bennünk, csak a célunk egy. Mindenki nyavajog, megjátssza magát, hisztizik... nem könnyű elviselni őket.

Ennél is nagyobb gond, hogy a matrózok, tisztek java része ősbunkó. Persze, a kapitány nagyszerű, de vele ritkán találkozunk. Akaratát az alárendeltjei közvetítik. Van köztük okos, hozzáértő, kedves. De legtöbbjüknél eszünkbe jut: ezt mi sokkal jobban tudnánk csinálni. És ez gyakran valóban így van. De hiába, hiszen a hajón nincs demokrácia, akinek tisztsége van, az osztja az észt, a többieknek kuss.

vihar.jpg

Nem kis gondot okoznak a viharok. Tudtuk, hogy lesznek. De a biztos kikötőben annyival könnyebb volt bízni a kapitányban! Amikor csapkodnak a villámok, dörög az ég, és úgy érezzük, mindjárt feldől a hajó, nehéz fejben tartani, hogy nem a suta matrózok, nem a sikoltozó utasok, és nem a repedező hajó az, ami cél felé visz minket, hanem a kapitány akarata.

Az sem könnyű, hogy nincs szünet, nincs megálló. Nem lehet elhagyni a hajót addig, amíg meg nem érkezünk. Aki kiszáll, az elvész, ilyen egyszerű a dolog. Nagyon ritkán, kivételesen előfordul, hogy valaki kilép, és visszaszáll, de ez valóban különleges. És általában kiderül: igazából soha nem hagyta el a hajót, csak a kapitányt követte valamilyen különös okból, amit csak Ő ismer (ld. Péter a vízen).

Tehát az Egyház, mint hajó, közelről sem egy bájos, giccses kép. Az Egyházban lenni nem leányálom. De az egyetlen út, ami a végső célhoz vezet.

Nagyon sok dolog van, ami az Egyházban taszító. Sokszor úgy érzem, nem bírom tovább. De mint egy hajón: hányni lehet, kiszállni nem.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://anticenzor.blog.hu/api/trackback/id/tr216598183

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kitalátor (másként) gondolkodó · http://kitalator.blog.hu 2014.09.02. 11:56:52

A hajó-hasonlatot a szocializmusra is ismertem: a viharban szakad az eső, fúj a szél, dől jobbra, dől balra, bukik előre, bukik hátra, hányni lehet, de kiszállni nem...

mezeinewsee 2014.09.02. 19:23:03

@Kitalátor (másként) gondolkodó: lehet, hogy régen hallottam, és benne volt a tudatalattimban :).