Nagy-nagy felelősség a belső imáról, más néven a szív imájáról írni. Egyes-egyedül az bátorít fel rá, hogy többen kérdeztétek: "Hogyan kell imádkozni a csotkit?" Természetesen ti is tudjátok, hogy nem én vagyok az a személy, akit kérdezni kell. De én meg azt tudom, hogy amíg az embernek nincs egy minimális ismerete, addig kérdezni sem nagyon tud... tehát csak írok ide valamit, hogy aztán legyen mit megkérdezni egy bölcs, imádságos lelkiatyától.
Tehát a válasz: SEHOGY. A csotki egy eszköz, ami segít, hogy a Jézus-imát, vagy a belső imát imádkozzuk. Egy tárgy, amit (jó esetben) olyan ember készített, aki közben imádkozott értünk, azért, aki az imafűzért használja. Éppen ezért NAGYON UTÁLOM A PÉNZEN VETT CSOTKIT (bár nagyon szépek tudnak lenni). A legfontosabb marad ki ugyanis: a készítő lelke. Ne vásárold soha, szerezz valakit, aki megköti neked! Ha pedig ajándékozni akarod, vedd a fáradtságot, és keress egy csotkikötőt, aki vállalja, hogy veled együtt imádkozik azért, akinek szánod! Sokkal, de sokkal értékesebb lesz, mintha ráköltenél pár száz, vagy pár ezer forintot. (Persze, ehhez az is hozzátartozik, hogy ne ajándékozz csak úgy csotkit... tudod, "ne szórjátok a gyöngyöket a sertések elé"!)
Visszatérve az eredeti kérdésre: hogyan kell tehát imádkozni a belső imát? Elsősorban nézzük meg, hogyan nem.
- A szív imája nem lehet kötelező!!! Leültetni a gyereket, a kispapot, az atyákat, és elvárni tőlük a teljes önátadást... elég visszás dolog. Persze, az is érdekes, ha valaki papként, kispapként nem hajlandó imádkozni a belső imát... de kötelezővé tenni akkor sem lehet.
- A belső ima nem a Jézus-ima! A Jézus-imát ismerjük. Mindenhol lehet végezni, sőt, kell is, hogy minden tettünk imádság legyen. Igen, a vonaton, motoron, tanulás, vagy akár mosogatás közben is a szívünkben és az ajkunkon lehet Jézus neve. Bármikor mondhatjuk: Uram, Jézus Krisztus, Isten fia, könyörülj rajtam, bűnösön! De tudnunk kell: ez a napunk megszentelése, de nem a szív imája.
- A szív imája nem lelki önkielégítés (bocs, durva, de ez a legvilágosabb kifejezés rá)! Nem az a lényege, hogy jól érezzük magunkat, hogy megtapasztaljunk bármit is, hogy érezzük Isten szeretetét. Ha ezt keressük, nagyon pofára esünk!
- Ahhoz, hogy a belső imát imádkozzuk, először is le kell tenni a s...ggünket. Van, akinek már ez is legyőzhetetlen nehézséget jelent... De muszáj. És ha nem vagy "gyakorlott", akkor ülj, ne leborulj vagy térdelj!
- A következő lépés a lecsillapodás. Emlékszel: tegyünk félre mostan minden földi gondot! Ez nem a közbenjárás ideje, ne itt imádkozz másokért, még a saját üdvösségedért sem!
- Tudatosítsd magadban Jézus jelenlétét! Ez sem könnyű. Oké, tudom, hogy jelen van, de ez nem elég. Teljesen tudatosnak is kell lennie (remélem, érezhető a különbség. Nem képzelődni kell, de valamiféle bizonyosság szükséges).
- Csak ez után kezdheted magát az imát! Ne akarj semmit közölni az Úrral. A mi szintünkön azonban valamit kell mondani, egyébként nem tudjuk a gondolatainkat szabályozni. De tudni kell: mindegy, hogy mit mondasz (na, nem teljesen, az Anyám tyúkja nem jó megoldás, de mindenkinél más, ami az ő lelkét megérinti. Én Uram, irgalmazz!-t szoktam, mások a Jézus-imát, vagy csak Jézus nevét... próbáld ki a Jézus-imával, pár éven belül "letisztul", mi a te imád. De bármit mondasz, az nem mantra, és nem kell hozzá ragaszkodni). Ha van csotkid, használd, akkor a kötő imádsága is segít, és lekötöd a kezed, nem a ...-t vakarod.
- Érezni fogod: a gondolataid elkalandoznak. Nem baj! Ne azon tökölj, milyen hülye vagy, hogy ábrándozol, csak térj vissza az imához! Újra és újra!
- A végén adj hálát, akkor is, ha úgy érzed, semmit sem imádkoztál! Együtt voltál Istennel. És ez nagy kegyelem.
Profánabb tanácsok: ima előtt ne zabáld tele magad, mert tuti, hogy fájni fog a hasad. Menj el pisilni. Állítsd be az órát annyi időre, amennyit imádkozni akarsz, és tedd kartávolon kívül, a hátad mögé! Némítsd el a telefonod. A szék legyen kényelmes, nem vagyunk olyan szinten, hogy az aszkézist is gyakoroljuk. Ne a kedvenc filmed időpontjában akarj imádkozni, mert arra fogsz gondolni, micsoda hős vagy, hogy feláldozod a kedvtelésed. ne legyen bekapcsolva a másik szobában a TV, ne beszélgessenek a többiek, mert arra fogsz figyelni. Ne napi 1 órával, hanem 5 vagy 10 perccel kezdd, és maradj is annyinál, amíg nincs lelki vezetőd, aki mást mond (akkor is, ha "nagyon megy" 1-2 hétig folyamatosan).
A legfontosabb: akárhogyan is, de imádkozz, és kezdd el még ma! Ne holnap, mert akkor már elmarad.
És nagyon, de nagyon sürgősen keress lelkiatyát! A szív imája Istenhez emel, a legnagyobb magasságokat és a legmélyebb mélységeket fogod megélni. A szentéletű atyák is kérik a segítséget ehhez, hát még nekünk milyen szükségünk van rá!
