Ma bérmáláson voltam, hozzám tartozó lányok részesültek ebben a szentségben (szám szerint hárman). Komolyan felkészültek, a szükséges mértékben (kicsit azon is túl talán) izgultak is, tehát minden rendben volt. És az ünnep alkalmat adott arra, hogy én is végiggondoljam: mit is jelent a Szentlélek a mi életünkben.
Nagyon szerencsések vagyunk mi, keleti keresztények! Amikor a missziós parancsot megkapjuk ("Menjetek,tegyetek tanítványommá minden népet") a keresztségben, akkor megkapjuk egyből a Szentlelket is, aki az erőt adja mindehhez. Értem én a "keresztény nagykorúság szentségének" lényegét, és azt is belátom: jó, ha tudatosul az ifjúban a felnőtt élet küszöbén, hogy mi is a küldetése. De mégis örülök, hogy nálunk egy gyermek úgy nő fel, hogy benne él a Lélek.
Keresztség után, vagy 16 évesen bérmálkoztunk is, a szentség vételére készülve, vagy később, de végig kell gondolnunk, mit is kapunk ekkor az Úrtól. Nézzük hát meg, Egyházunk hagyománya miket tekint elsősorban (!!! persze más is van!) a Szentlélek ajándékainak. Vigyázzunk, összefüggenek!
- Bölcsesség: tudom, mikor mit kell mondani, hogyan kell viselkedni. A Mária evangéliuma rockoperában énekli József: "Tudnunk kell szeretni azt, ami van, s elég, ha érti az Isten." Ez a ráhagyatkozás az igazi bölcsesség. Ne tévesszük össze a következővel:
- Értelem: magyarul az okosság. Értem, felfogom a dolgokat, tudom, mi miért történik. Tudok reagálni a világ történéseire, átlátom az eseményeket. Ez szükséges, hogy jöhessen a:
- Jótanács: más életét is átlátom, így tudom, mit mondjak neki, ha segítségre szorul. És még fontosabb: tudom, mikor ne mondjak semmit!!! Bizony, legtöbbször (igen, legtöbbször!) többet segítünk, ha csöndben vagyunk, és meghallgatjuk a másikat, mintha tanácsot adunk. De ez nehéz, ehhez kell a:
- Lelki erősség: bármi történik, nem roppanok össze. Bírom, ha elhanyagolnak, ha nem értem Istent és az embereket. Elviselem, ha kell, a magányt és a lelki fájdalmakat is. És azt is, ha nm kérik a tanácsaimat, vagy nem fogadják meg azokat.
- Tudomány: a világot, Isten dolgait meg kell ismerni! De igaz ismeretet csak az Úr tud adni. Nem véletlenül nincs ateista tudós!
- Jámborság: Istenben való élet. Nem mafla ájtatoskodás! Arany János a tehénről mondja: "Csöndesen kérődzik, igen jámbor fajta...". Mi ne marhák kell legyünk! A Lélek segít, hogy elfogadjuk Isten akaratát lázadozás, hőbörgés nélkül. Ehhez elengedhetetlen az:
- Istenfélelem: vigyázz, nem félelem Istentől! Csak nem Jézus-haver szemlélet. Isten nem ember. Felfoghatatlan és megérinthetetlen. Imádjuk (Őt, és nem a Tibi csokit!), és tudjuk: sosem lehetünk rá méltók. Nem vitapartner, nem pajtás, hanem az értelmünkkel, érzéseinkkel fel nem fogható (csúnya idegen szóval transzcendentális) valóság.
Ezek a Szentlélek ajándékai. Furcsa belegondolni, hogy ezeket mind megkaptuk a bérmálásban. Pedig megkaptuk, akár érezzük, akár nem! Menjünk tehát, éljük keresztény életünket, ezzel Krisztust víve a világba, hiszen az erőt megkaptuk rá!
És ne felejtsünk el imádkozni Ancsiért, Ágiért és Mariannért, akik ma részesültek a Szentlélek ajándékaiban!
