Ma volt egy érdekes beszélgetésem egy barátommal. Úgy tűnt, megromlott a kapcsolatom a sráccal, és ezt mindenképpen tisztázni akartam. Istennek hála, ő is :). Így tanulságos volt a találkozás.

A beszélgetés eredményeképpen fogalmaztam meg 1-2 dolgot:

• Kedves olvasó! Mint már írtam, ez a blog MAGÁNBLOG. A címét csak megbízható, kedves barátaimnak adtam meg. Természetesen könnyen megtalálható, ha valaki konkrétan keresi, de "véletlenül" nem valószínű, hogy valakinek a szemébe ötlik. Ha te (mindegy, hogyan) megtaláltad, de tudod, hogy nem publikus, akkor MI A FRANCÉRT KÜLDÖD EL A LINKJÉT MÁSOKNAK? Főleg olyanoknak, akiknek te is tudod, hogy nem óhajtottam megadni? Erről szívesen olvasnék privát üzenetet attól, akit érint...
• Sokat, nagyon sokat írok a Szent Liturgiáról. Testvérem kérésére ideírom: mindegy, hogy 17 perces, vagy 3 órás a szertartás, mindegy, milyen lelkületű a pap, sustyorgóst vagy énekest végez, Krisztus, az Eucharisztia ugyanaz. Ne befolyásoljon senkit, hogy én melyikre szeretek járni! Isten szemében nem értékesebb az ortodox pap, mint a nyugati lelkületű.
• Egyházközségem és a másik egyházközség (ahová most járok) nem áll szemben egymással. A papok sem. Bár én néha így látom.

Azt is megtudtam, hogy esélyem sincs, hogy kibéküljek L.-vel. Persze, ezt nem így mondta a fent említett barátom. De ahogy elmondta L. reakcióit, onnan egyértelmű. 

Holnap megyek Nyíregyházára. Bízom benne, hogy kicsit megerősödve jövök haza. Addig is légyszi imádkozzatok értem, és főleg L.-ért (aki tudja ki ő, annál egyértelmű, aki meg nem, az az én szándékomra :) ).