"A cserkészet nekünk az életünk,

együtt mi boldogok lehetünk!

Van puding, kacagás és móka,

a nyárnak ez lesz majd a fénypontja!"

Végre eljött, és el is múlt. Egész évben várjuk. Az utolsó hónapban már semmi kedvem rá. Az utolsó napokban bánom, hogy valaha belevágtam. Aztán itt van, és egy szempillantás alatt elröppen. És egy évig várom a következőt. De nézzük kicsit részletesebben, mi is történt az idei cserkésztáborban!

Szombat: az utazás napja. A helyszínen derül ki a végleges létszám (természetesen). Sok órás út, közben elhagyom a telefonom :(. Pedig MUSZÁJ beszélnem fő tanácsadómmal, hogy táborra alkalmas állapotba hozzon. Megoldottam :). Őrsi beosztás, ismerkedés a tímári gyerekekkel. Egyelőre be vannak tojva, de ez természetes.

Vasárnap: Liturgia. Nagyon szép. És keletibb, mint tavaly :). A beszéd nem tetszik, de lényegtelen, mert Gáborból sugárzik a szeretet és az öröm, hogy ott vagyunk. Ezek után miattam a Boci, boci tarkát is mondhatná, annak is örülnék. Délután megjön Balázs, és Fülöp püspök is beugrik. Tetszik a kölyköknek, láthatóan jól érzi magát.

Az estéről nem beszélek, mert az nagyon gáz... akit érdekel, személyesen megkérdezi.

Hétfő: kiképzések. Aranyosak és lelkesek a gyerekek, a kiképzők és a kiképzettek is. Délután meg lövöldözés, késdobálás.

Kedd: lelki nap. Roland sziporkázik. Gyóntatni Gábor is átjön, a két pap három órán keresztül gyóntat. Dicsőség az Úrnak! De Balázs nem jön, pedig vártuk...

Szerda: akadályverseny, délután cserkészpróba. Nagyon ügyesek, felkészültek a jelöltek.

Csütörtök: strand. Gyalog gyakorlatilag megközelíthetetlen. Mi megközelítjük :). Este első táborozó avatás. Túléli mindenki :). Éjjel nagy vihar, de a vezetők topon vannak

Péntek: cserkészavatás. És utazás haza...

Voltak persze rossz dolgok is, de azokat fedje jótékony homály. Köszönet a vezetőknek, Rolandnak, Gábornak és a táborozóknak a szép napokért!