Szia Csabi!!!
Régen találkoztunk, és (talán) egy ideig még nem is fogunk. Nem, nem vagyok hülye, tudom, hogy kisfiúként meghaltál (jó, jó, nagyfiúként). De ilyen apróság a kapcsolatunkat nem szakította meg, ugye?
Most azért írok, mert nincs minden rendben... ja, bocsi, először a családról kéne. Nem tudok okosat mondani, évek óta nem láttam Anyukádat, meg a tesóidat. De remélem, jól vannak.
Képzeld, szombaton találkoztam Zatyával! Él, virul, jól érzi magát. Jó fej, mint volt. Kicsit felnőtt, de hát 10 év eltelt, így nem csoda.
No, tehát a gondok... a Csapat. Már megint. Nagy gond, hogy nincs papunk, a R.t. nem szeret minket. Púp vagyunk a hátán. Még nagyobb baj, hogy elbóklásznak a vezetők. Ígérnek, mondanak szépeket, és nem jönnek, nem csinálják... persze, van, aki mindig ott van, aki megbízható, mint te voltál. De ők a kivétel.
A gyerekek sem könnyű esetek!!! Megy a nagyfiúzás (ismerős, mi?), a tanulás kevésbé. A csajok sem szakadnak bele a tanulásba, és ők sem a megbízhatóság mintaképei... Most mi a szöszt csináljak?
Laci bácsi nagyon öregszik. nincs jól, egyre csöndesebb... 80 éves. Az nem kevés ám!
És én is nagyon elfáradtam (ismét). De ezt szoktam mondani neked.
No, azért írok, mert beszélhetnél Romzsa Tódor püspökkel. Gondolom, most neki ministrálsz :). Szóval beszélj vele, és együtt kérjétek az Urat, hogy áldja meg a gyerekeket, a csapatunkat, Laci bácsit. Segítsen, hogy ne veszítsünk el senkit.
Tudod, kisöcsém, nagyon, de nagyon hiányzol. De nem, csak azért sem bőgök! Milyen hülyeség lenne már?
Tehát mosolygok, és így búcsúzom tőled. Tudom, hogy fél szemed mindig rajtam van :).
Nem írom, hogy vigyázz magadra, mert neked már nem kell :D. tehát vigyázz ránk.
Newsee
